5.fejezet Utolsó éjszaka

~1 hónappal később~
A helyzet valamilyen szinten normalizálódott ,de a gyász még sűrűn ott lebegett a levegőben. Tom úgy gondolta,hogy el jött az ideje új bandatag után nézni. Nem arról volt szó,hogy a gyász nem marta szívét ,hanem arról ,hogy így a banda sebezhetővé vált. Nem engedhette meg ,hogy kiszolgáltatottak legyenek,hisz Cornélia halálával elveszett egy barát és egy erős bandatag is. Felvette fekete bőrkabátját ,magához vette pisztolyát, övrészébe belecsúsztatott egy kést ami öröksége volt a banda vezetésével együtt. Gyalog indult el Axelért aki már több napja se hozzá se haza nem ment. Attól nem félt,hogy valami eget rengető hülyeséget csinált ,mert arról hallott volna .A poros úton sétálgatva megpillantott pár suhancot akik belőve szédelegtek. Ők ismerték Axelt és fejenként egy -egy szál cigiért készségesen dalolták ki hollétét . Egy kis sikátorban csövezett több vele egykorú sráccal. Arcán a tőle megszokott mosoly ült ,de aki ismerte szemében látta a mélységes bánatot. Körülöttük sörösüvegek ,üres injekciós tűk és cigicsikkek hevertek. Axel ölében egy szőke csinibaba tette-vette magát és mikor meglátta ,hogy haverja közeledik felé vad csókolózásba kezdtek .
-Nem zavarok?-kérdezte Tom egy sörösüveget félrerúgva magára vonva mindenki figyelmét -Örömmel látom ,hogy túltetted magad Cor halálán szóval ,most gyere dolgunk van -mondta határozottan és közben a kis csaj odébb állt egy másik férfi társaságát keresve. Axel kezébe vette a félig üres üveget és meghúzta a sört nem törődve az előtte álló férfival és annak szavaival .-Na jó most ,hogy megittad gyere ! -hangja parancsoló volt és ellentmondást nem tűrő. Axel felkapta a vizet ,felállt a földről és Tom szemébe nézve kezdett el ordibálni:
-Nem tetted még eléggé tönkre az életem ?! Nem halt már meg elég szeretem ez miatt a szarság miatt? Eljátszhatjuk azt ,hogy spanok vagyunk ,de valljuk be ,hogy én is csak az egyik csicskásod vagyok aki ha nem dolgozik neked akkor fizetnie kell vagy nem garantálod a család biztonságát .
-Örülök ,hogy tisztában vagy a dolgokkal szóval most gyere és ne pofázz -válaszolt ugyan olyan hangnemben a férfi és elindult Axel pedig követte.

~Ekközben~
Az elmúlt egy hónapot Ry és Rose együtt töltötték és eléggé megkedvelték egymást. Ryan próbálta megtanítani mindazt amit a lánynak 20 év alatt nem sikerült. Legtöbbször nappal hagyták el a házat ,mert így könnyen elvegyülhettek a tömegben.
-Mennünk kéne-törte meg a csendet a fiú és átkarolta a mellette ülő lányt aki csodálta a folyón megtörő Napsugarakat .
-Csak mééééég egy picit -vette elő kislányos tekintetét ami mindig bevált az apjánál ,de a srácnál már nem.Pár másodpercig elgondolkodott és előrukkolt egy alkuval- Ha maradunk még öt percet kapsz egy puszit -mosolygott huncutul
-Had gondolkodjak ....rendben áll az alku,de csak öt perc ,mert Tom így is ki fog nyírni.

A Nap egyre lejjebb csúszott az égről és az utcák kezdtek veszélyesebbé válni. Ryan felemelte Roset és elvitte fekete musztángjához amit még Corral együtt tuningoltak fel.
-Most az alku  rád eső része jön -tette le a lányt a kocsi elé. Lábujjhegyre emelkedett és Ry arcára egy röpke puszit adott,de a srác két tenyere közé fogta az arcát és lassan megcsókolta. Rose értetlenül,kissé megijedve  húzódott el a fiútól
-Mit csinálsz?-hangja vádló volt és zavarba hoztapartn
-Megcsókoltalak-vonta meg a vállát-ez is a kiképzés része -mosolygott hamisan rá.
-Tényleg?- vonta fel szemöldökét és arcára csibész mosoly ült ki .Átkarolta a srác nyakát és ajkai alig pár centiméterre voltak az övétől.Érezte ahogyan izmai megfeszülnek és visszatartja a levegőt . Rose erre fejét hátravetve nevetett.
-Most komolyan azt hitted ,hogy megcsókollak? -Ry arcára kiült a döbbenet
-Tudtad ,hogy gonosz lettél?-nevetett saját hiszékenységén
-Jó volt a tanárom -rá kacsintott és beült a kocsiba-Na jössz? Előbb még aggódtál Tom miatt
Pár perccel később a musztáng már Ry garázsában parkolt és a fiatalok fenn ültek a nappaliba. Egyszer csak a  hátsó ajtó üvege hangos reccsenéssel tört darabjaira. Ryan felugrott ,maga mögé tolta Roset és egészen a falig hátráltak .
-Maradj itt -adta oda a lánynak egyik pisztolyát-én mindjárt jövök -és eltűnt az ajtó mögött. A konyha sötétbe burkolózott ,de a fiú ismerte az ottani járást. Sehol senkit nem látott ,de még csak neszt se hallott. Aztán Rose sikolya törte meg a csendet és Ryan riadtan futott vissza szobába ahol Rose helyén csak a pisztoly hevert . A bejárati ajtót kicsapva még látta ahogy a feketeség elnyelte a szürke mercedest .Bepattant a kocsijába ,követni kezdte közben pedig tárcsázta Tom számát ,de nem vette fel. Érezte ,hogy nagy bajban van és tudta ,hogy ha a lányt nem szerzi vissza Tom saját kezűleg fogja megfojtani vagy ami még rosszabb megkínozni. Tövig nyomta a gázt ,de a kocsi egy éles jobb kanyarral lefordult egyenesen be a rezidencia ajtaján és Ryt golyózápor üdvözölte. Egy ügyes drifteléssel sarkon fordult és elhúzott vissza saját területükre miközben szitkozódott .

A háza előtt ott állt Tom autója és remegő lábakkal szállt ki a kocsiból. Az ajtóba kirajzolódott Axel megvilágított alakja amint karba tett kézzel fejét csóválja
-Ezt jól elszúrtad haver -pacsira emelte a kezét- Ma én is felhúztam az öreget..ha így folytatjuk hamar agyvérzést kap .
-Hát én ennek most nem tudok örülni bocs. Konkrétan ki fog herélni
-És ez még csak a jobbik része lesz . Lehet ,hogy rajtad teszteli az új tagokat .
-Új tagok? -de mire választ kaphatott volna addigra beértek a szobába és mindkettejükbe bele fojtotta a szót vezetőjük tekintete. Izmai megfeszültek mikor meglátta  Ryant és felugrott a kanapéról. Egy jól irányzott jobb egyenessel a fiút a földre küldte és ott rugdosta tovább. Nyakánál fogva megragadta pólóját,felráncigálta a földről és a falnak nyomta elszorítva légutait .
-Az volt a feladatod ,hogy vigyázz rá!-üvöltötte és még a következő ütéstől Ry eszméletét vesztette.

4.fejezet A holnap fájdalma

Az első lövést több másik követte,kocsi kerekek csikorgásával kísérve. Cor telefonja megcsörrent ,teste,mint egy tehetetlen zsák terült el a járó lapon. Utolsó erejével még mobiljáért nyúlt és felvette.
-Cor kihoztuk gyere te is !-hallotta Tom izgatott,de egyben nyugtató hangját ami csak foszlányokba jutott el hozzá,de a lényeget még fel tudta fogni belőle. Ördögien Marcusra mosolygott és kimondta életének utolsó gondolatát :
-Vesztettél-rekedtes hangja tovaszállt,üveges tekintete megkövült és örökre ott ült arcán gúnyos mosolya. Marcus mérgében és tehetetlenségében még egyszer belelőtt a halott lányba és elbaktatott . 

~Eközben az utcákon~
-Siess már mert utolérnek!-kiabálta túl a motor hangját Ry aki útközben csatlakozott a mentési akcióhoz.
-Azon vagyok ha nem látnád-préselte ki a szavakat összeszorított fogai mögül Tom. Hangos durranás és a hátsó ablak millió darabra esett szét. Ry előkapta 9mm-sét amit még valamikor egy rendőrtől kapott és lőtt. Az első lövés nem talált célt ,viszont a második darabokra törte az audi szélvédőjét ,a harmadik pedig a sofőr fejébe talált célt. A fekete telepjáró keresztbe fordult a szűk utcán és az őt követő kocsik sorra mentek belé. Az éjszakában kis fény gyúlt ,majd nem sokra rá hangos robbanás rázta meg a tájat.
-Juhu!-csapott öklével a levegőbe Ryan miközben szabályozta légvételét-Teli találat. Öcsém milyen jó vagyok!Láttad ezt Tom? Simán leszedtem azokat a rohadékokat. -lelkesedett . Tom sosem szerette ha emberi életeket ontottak ki előtte arról nem is beszélve mikor saját maga ölt. Sosem érezte magát jogosnak arra ,hogy Istent játsszon és elvegye másnak az életét. Most pedig látta amint ez  fiú örül egy ember halálának és mérges lett . Ujjpercei elfehéredtek ahogyan a kormányt szorította. Megérkeztek a házhoz ,bejárt a garázsba ,nagy levegőt vett és a fiú kék szemébe nézett.
-Ne feledd emberek voltak !
-Na és? -háborodott fel és az előbbi büszkesége már csak nyomokban volt jelen . A komor légkör átjárta az autót -Járulékos veszteség-vonta meg a vállát még jobban felhúzva az idősebbik férfit.
-Járulékos veszteség?-kérdezte és hangja olyan volt ,mint vihar előtt a tenger. Nyugodt ,de érezni lehetett,hogy mélyen valami feltörni készül- A francba is -csapott a kormányra. Még hogy járulékos veszteség?-üvöltötte- Ezt magyarázd el a feleségüknek vagy a gyereküknek akik apa nélkül nőnek fel . Figyelj ide Ryan az ölés sosem jó - látta ,hogy a srác felfogja amit mond és kezd észhez térni. Lehet ,hogy csak a fáradság ,vagy az adrenalin tette ,de mintha látta volna a megbánást szemeiben.
-Jó ,de nézd meg mit tettek Axellel
-Csak engem okolhatsz ezért-válaszolta higgadtan- Ha nem rabolom el Rosemariet akkor nem akarna most Marcus bosszút állni.- Nagyot sóhajtott és kiszállt a kocsiból -Na gyere te mester lövész most mutasd meg milyen erős vagy

~Reggel~
Tomon kívül mindenki aludt.A férfi egy éjszaka alatt fél évet öregedett és a folyamatnak még most sem volt vége ,hisz nem tért vissza Cornélia . Axel igaz ,hogy a fájdalom csillapítóktól tompán ,de egész jól ébredt. Odament fogadott apjához .A Nap első sugarai ,mint festő a vászont színesítették meg az ég alját. Így álltak egymás mellett pár percig,óráig néma csendben ,mert egyikük se tudta,mit is kéne mondani a másiknak.
-Felhívom!-törte meg a csendet Axel és előkaparta telefonját zsebéből. Bepötyögte Lia számát ,de a lány sokadik csörgés után se vette fel a telefon. Bekapcsolt a hang posta,Ax kinyomta a telefont és újratárcsázott. A második csengés után létrejött a vonal .
-Szia Cor!-mosolygott habár tudta ,hogy barát nője nem látja. Szeme örömteli csillogása megfakult,majd teljesen eltűnt ahogy meghallotta Marcus hangját :
-Axel,Axel te kis naiv - fedte meg a vonal túlsó végéről a férfi-Azt hitted megússzátok ?
-Enged el Cornéliát-sziszegte a fiú
-Én hozzá se értem-mentegetőzött -Sőt örülnék neki ha feltakarítaná magát meg a járó lapot ,mert a vörös nem megy az előszobám színéhez . Ugyanis ha még nem jöttél volna rá a kislány halott -az utolsó szót jól kihangsúlyozta. Hangja diadalittasan hatott a telefon túloldaláról és szavai megsemmisítően hatottak Axelra. A telefon kicsúszott ujjai közül és fejében még sokáig visszhangzott Marcus gonosz nevetése . Térdei remegni kezdtek ,majd összerogytak a súlya alatt és öklével többször a parkettára vágott. Tom érhetetlenül állt a dolgok előtt és ekkor a fiú sebzett tekintetével felnézett rá.Ryan jelent meg az ajtóban az álmosságtól kicsit kómásan,nyújtózkodott egyet és a rövid póló felfedte izmos hasát.
-Na mit történt?-kérdezte ásítás közepette-csak nem elestél nagyfiú?-nem látta barátjának szemében a könnyeket. Axel félve és hitetlenül ejtette ki a szavakat :
-Cornélia halott -suttogta és csak most fogta fel igazán ,hogy a tegnap még oly vadul csókoló lány mára már halott,hogy sosem láthatja újra pimasz mosolyát és lelkesedő tekintetét amint egy csotrogány gurul be a garázsba. Most tudta értékelni igazán azokat az apró kis gesztusokat, érintéseket ,csókokat amik oly természetesnek tűntek és csak most tudta igazán meg ,hogy mi az a gyűlölet és a bosszúvágy.
-Hogy micsoda? -hallatszott Rosemarie magas hangja Ry mögül . Tom szemei elkerekedtek és akaratlanul is elmorzsolt pár könnycseppet pedig tudta ,hogy most kell csak igazán erősnek maradnia. Ryan letérdelt cimborája mellé és vállára tette kezét.
-Sajnálom haver - Axel dühösen rázta le magáról a baráti kart és dühödten Rosenak rontott. A lányt nyakánál fogva a falnak szorította. Szeme csillogott a mérhetetlen haragtól és öv részéből előkerült a pisztoly amit még Cornéliától kapott .
-Ha te nem lennél ő még élne-szegezte fejének a pisztolyt. Rose Sikított és körmeit mélyen Axel bőrébe vájta ,de ő meg sem érezte azt. Hosszú véres csíkok húzódtak végig karján. Tom állt közéjük. Axelt kezénél fogva hátrébb rántotta és a földre nyomta.
-Ha még egyszer hozzá érsz-csavarta ki kezéből a pisztolyt-hamar a barátnőd sorsára jutsz. Ide figyelj őt már nem hozhatod vissza -kiabált remélve ,hogy így jobban eljut hozzá ,de ő már máshol járt . A vonal még mindig élt és Marcus jót derült az általa okozott zűrzavaron ,de aggódott lánya miatt és mikor meghallotta ,hogy a fiú nekiront a telefon túl végéről kezdett ordibálni :
-Ide figyel te ha a lányomnak bármi ismétlem bármi baja lesz szép lassan foglak megölni és kiélvezem minden pillanatát értetted? Ha meg kell ennek a kurvának a holteste akkor megtalálod az erdő szélén egy kukás zsákba vagy nem -tette hozzá és bontotta a vonalat.

Novella veeeerseny jeletnkezésem

Neveztem egy novella versenyre ...Hamarosan hozom a novellát amivel neveztem ,de addig is itt a két karakter akiről íródik :) Elárulom,hogy a novella a Holnap c második kötetének egy része lesz melynek címe  Tegnap :)
Szereplők:
Janka  (Axel húga)

Ciprián(Tom unoka öccse )

Phu remélem tetszeni fog nektek :) A szám pedig amire írom még legyen titok,mert kettő között vacillálok :)

3.fejezet

Axel izmai a fájdalomtól görcsösen összehúzódtak. A feje zúgott ,szíve a fülében dobogott elnyomva minden más hangot. Kezei ki voltak láncolva ,csuklóját véresre dörzsölte a szorosan köré fonódó bilincs.Körülötte minden sötétségbe burkolózott és próbálta felidézni emlékeit ,de agytekervényeit nem tudta munkára bírni. Izmait megfeszítve többször is megrángatta láncait ,amik még mélyebben martak  bőrébe. A kis légmozgás émelyítő rózsaillatot szállított hozzá amitől felfordult a gyomra és aggodalom töltötte el. Nem tudta ,hogy hány óra ,nap telt el idekerülése óta ,de még azt sem tudta hol az az itt és féltette édesanyját ,húgát . Nem tudhatta ,hogy ők még legszebb álmaikat alusszák az otthon meleg falai között ,mit sem sejtve ő hol létéről.Az ajtó kinyílt és természetellenes fény világította be a kis pinceféleséget. Marcus dühtől eltorzult arca alig volt pár centiméterre a fiúétól.
-Hol a lányom?-kérdezte minden szót gondosan kihangsúlyozva. Axel pimasz mosolyra húzta száját és szembenézett a férfival.Arcán az idő ekéje mély ráncokat húzott , bőre megfakult és elvesztette ruganyosságát és itt-ott hegek szakították meg monotonságát.
-Hát nincs itt
-Nem azt kérdeztem hol nincs hanem azt ,hogy hol van-sziszegte
-Nincs kedve arrébb menni belépett a magánszférámba és igen csak zavar a maga ronda képe - pimaszkodott a srác. Marcu nem volt jó kedvében.Amióta megkapta a faxot minden idejét és energiáját a lánya keresésére fordított. Álmossága még kisebbre szűkítette a türelmének határát.Ökle támadásba lendült és gyomorszájba vágta Axelt. Arca a fájdalomtól megvonaglott ,de csak egy pillanat volt az egész és ismét megjelent a pimasz mosolya még jobban fel idegelve az előtte álló fogvatartóját
-Ha így folytatod hamar megdöglesz te szarházi-köpte le a mondat végén őt Marcus és kisétált bevágva maga mögött az ajtót és újra sötét lett a helységben.


~Eközben Tom nyaralója~
Cornélia miután megkapta az üzenetet Rosemariet Ry védelmére bízta és odaadta neki a ház kulcsát .Azóta már több ,mint két óra telt el ,de még mindig Tom nyaralójában rostokolt. Ott volt mindenki aki kicsit is számított,de nem jutottak előre. Az asztal közepén ott hevert a lap amit valaki Tom ajtajára tűzött és rajta az üzenet. Axel Marcus markába került és a lányért cserébe talán visszakapják,de arról nem szólt ,hogy élve vagy holtan. Cor ökölbe szorított markából néha egy egy vércsepp cseppent a földre ahogy körmei belevájtak húsába. Kimondhatatlan düh és félelem keveréke tombolt benne miközben magát szidta hülyesége miatt . Megmondták neki már az elején ,hogy a tagok közötti kapcsolat sosem vezet jóra ,de ezen mindig csak jót derültek Axellel egészen eddig. Szemét marták a könnyek és zavarta a kék kontaktlencse amit kötelező volt viselnie amikor gyűlés volt vagy bevetés ,mert ez kötötte őket össze. Tom felállt az asztaltól és kisétált a konyhából. Senki se ment utána ,de még csak meg sem kérdezték hová megy,mindenki el volt foglalva a saját gondolataival,terveivel. Látni lehetett rajta ,hogy tehetetlen düh emészti úgy mind a többieket .Axel egészen fiatalon került be a rendszerbe és úgy nevelte fel mintha a fia lenne ,mert neki sosem adatott meg a gyermek áldás és most őt is elveszti ha nem adja vissza a lányt. Már pedig makacssága és büszkesége nem engedte ,hogy megtegye ezt a lépést.

~Cornélia házában~
Ry és Rose néma csendben ültek egymással szembe,nem tudták mi történt ,mert Cornélia nem mondta el nekik csak megkérte őket,hogy maradjanak itt. Rose kicsit feszengve ült ,gondosan figyelt arra ,hogy semmije se lógjon ki a ruhája alól ,de Ryan távolba meredő tekintete elárulta ,hogy csak testileg van ott .
-Nyugi biztos minden rendben van -próbálta megnyugtatni a fiút ,de ő csak megvonta a vállát.Tudta ,hogy nagy a baj ,a zsigereiben érezte ,a tudatlanság dühe szép lassan körbekerítette. Tekintetét a lányra szegezte és annak minden rezdülését gondosan szem ügyre vette. Vágyott rá és normális esetben ki is használta volna a helyzetet ,de nem érezte helyesnek...most nem. Lehunyta szemeit és kezével megdörzsölte az arcát ,hogy észhez térítse magát. Zsebéből előkotorta a telefont és felhívta Tomot,de a sokadik csörgésre se vette fel. Ry idegesen dobta neki a szembe lévő falnak öreg telefonját amely sértetlenül esett le a földre. Ezért nem veszek magamnak újat. Gondolta ,de tudta ,hogy azért ragaszkodik ehhez a régi gönchöz ,mert nincs pénze újra.Meg minek is venne ,hisz sosem tudhatja ,hogy megéli -e a holnapot. Felállt ,az ablakhoz sétált és nézte a sötétbe burkolózott fákat.

~Tom nyaralója~
Cornélia megunta a várakozást,felállt.A szék lábai keservesen csikorogtak ahogyan hátrébb csúszott. Az emberek a lányra szegezték tekintetüket ,de ő nem törődve velük kisétált Tom után.
-Én nem fogok itt ülni tétlenül-kezdett bele monológjába.
-Nem tehetünk semmit.Át kell fontolnom pár dolgot és mérlegelnem kell -válaszolta,halk ,érdes hangon.
-Leszarom -dobbantott lábával Cor -Én elmegyek és kihozom-elindult ,de Tom megfogta a karját és vissza rántotta.
-Mit csinálsz? Bemész és puszta kézzel nekik mész? -nézett mélyen a lány kék szemébe .
-Van pisztolyom és végre használni fogom-mondta éllel a hangjában ,kirántotta a karját és kiviharzott az ajtón. A motor első rúgásra beindult és elviharzott. A mutató több ,mint 100 felé kúszott ,de a lányt hidegen hagyta.A rezidenciától pár utcával arrébb letette a motort és gyalog folytatta az útját. A vére adrenalinnal telt meg és szíve ütemére menetelt . A falat elérve átmászott rajta kijátszva a riasztó rendszert vagy is ő azt hitte. A kamerák végig kísérték útját és Marcus ajka gonosz mosolyra húzódott. Végre bosszút állhat kétszeresen is . Magához vette jó öreg botját , pisztolyát  és elindult a lány elé. Kevesebb ,mint öt perc múlva az útjuk keresztezték egymást. A lány szemeiben vérszomj csillogott , szőke haja ,mint egy fehér fátyol lobogott utána. Marcus előlépett a sötétből és fegyvere csövén megcsillant a holdfény. Ajkán bosszúszomjas mosoly húzódótt végig.A lány nem habozott előkapta fegyverét .
-Isten hozott a halálod helyszínén!-sziszegte a férfi
-Hell-válaszolta a lány és fegyver hangja hasított végig a nyugalmas éjszakába.

3.fejezet részlet

Részlet a következő részből ! Amúgy meg hoztam egy holnapos képet ami nagyon teeetszik nekem :)

A kocsik kerekei csikorogva hagyták el a rajtot jelző kereszteződést. Rose szíve a torkában dobogott ,mert tudta ,hogy nem itt kéne lennie és lángra lobbant benne a bűntudat első szikrája. Axel és Ry egymás mellett mentek és próbálták egymást letaszítani az útról.Egy éles balkanyar után Ryan kék autója jött ki győztesen habár így is csak a második helyezett volt.

• Aj ,veszteni fognak-aggodalmaskodott Rose-és akkor mi lesz avval a sok pénzzel amit feltettél rájuk. 
• Nyugi! A fiúk jó sofőrök és úgy is az utolsó egyenesbe fog eldőlni minden. -vonta meg a vállát Lia -Mi a...? -megragadta Marie karját és elkezdte lefele rángatni. 
• Mi a baj? 
• Semmiség csak gyere -sietett a lány,mert szerette volna elkerülni a rendőröket. Z-hez futott  és leadta neki az infót. Ekkor ,mint egy végszóra az utolsó egyenesbe értek a versenyzők élén Ryannel ,mögötte pedig Erox Blanck bandájának sofőrje .
• Héj srácok!Készülődjetek ,mert  vendégeink lesznek -nézett körbe mosolyogva Z és Cor kezébe nyomta nyereményét-ezúttal szerencsétek volt -hajolt közel a lányhoz ,hogy a fülébe súgja
• Ezútal IS !-hangsúlyozta kaján mosollyal az arcán .
• Kik jönnek?-kérdezte Rose ,de Cornélia ismét válasz nélkül hagyta. Ry kocsija faralt le előttük és gyorsan bepattantak . 
• Hol van Ax? -érdeklődött barátja után Lia
• Fogalmam sincs a kanyar óta nem láttam -válaszolta Ry miközben bevett egy jobb kanyart és ellenőrizte a vissza pillantótükörben ,hogy nem követik .A nyomornegyed fele haladva a fények ritkultak és a város is csendesebb lett. Ryan bejárt a garázsba és néma csendben ültek a kocsiba .Cor telójának csörgése törte meg a feszült csendet.

2/2

,,Ahogy belevetettem magam az éjszakába valami megváltozott.Elértem egy pontot ahol az apuci kislányából egy lázadó tini lett.A szabadság mámoros érzése megrészegített"
                                                                                                                       /Rosemarie/

~Lia háza~

• ·         Mi a neved?-kérdezte valamivel oldottabban Rose.

• ·         Cornélia, de csak Liának vagy Cornak hívnak a többiek –vetett a lányra egy bíztató mosolyt miközben szobájába értek. Roset elküldte fürödni miközben ő az ajtajával szemben lévő ruhásszekrényében válogatott. Hirtelen két kéz kulcsoldott Cor derekára és nyakát gyors,pici csókok árasztották el .A váratlan kedvességre egy hasba könyökléssel válaszolt. Pupillái kikerekedtek és ijedten fordult az összegörnyedt Axel fele.

• ·         Bocsi, de nem meg mondtam ,hogy ne ijessz meg?

• ·         Most megjegyeztem –egyenesedett ki Axel bár arca még eltorzult volt a fájdalomtól. Közben pedig Rose is végzett és kijött egy szál fehérneműbe a fürdőből.Mikor meglátta Axelt elvörösödött és zavartan maga köré csavarta az alkarján nyugvó törülközőt.

• ·         Micsoda lábak. –ez az ártatlan megjegyzés Axel részéről még jobban zavarba hozták a szegény lányt aki eddig még nem kapott ilyesféle bókokat. Lia egy puszit adott Ax szájára
• Mehetsz fürödni –mosolygott rá.

• ·         Te is jössz? –kérdezte reménnyel teli tekintettel.

• ·         Nem .Nekem még dolgom van Miss Tökéllyel.

• ·         Oké-a srác elindult a fürdő fele. A víz csobogása kihallatszott a tölgyfaajtón keresztül.

• ·         Vedd el magad elől a törülközőt-parancsolt Rosera

• ·         De Axellel mi lesz?

• ·         Már fürdik ne aggódj.

• ·         Oké…-nézett szeme sarkából a fürdő fele-de biztos?

• ·         Igen az

Közel negyed óra válogatás után Rose választása egy kék koktélruhára esett .Talán az összes ruhadarab közül ez volt a leghosszabb. A ruha vége épp ,hogy takarta feszes fenekét,de legalább nem volt kinn az egész melle ,mint a többiből.

• ·         Gyere ülj le a székbe-mutatott egy sminkasztal előtti gurulós,fekete székre Cor.Rose némán biccentett s leült-Na akkor a hajadba teszek pár kék csíkot ,de ne aggódj ki tudod majd mosni.

• ·         Rendben, de kérlek, ne sminkelj ki

• ·         Oké, megoldható –pár perccel később Rose haját kék,loknikba göndörített fürtök díszítették. Axel jelent meg az ajtófélfának dőlve.

• ·         Jó választás . Gratulálok a fodrásznak.

• ·         Köszi –Cornélia kaparászni kezdett farzsebébe, mert érezte ,hogy rezeg benne a telefonja,majd kinyomta-fél pill és itt vagyok –hosszú ,szőke haja fátyolként lobogott utána, ahogy kisietett az ajtón.Axel némán meredt Rosera aki zavartan,egyenes háttal ült ,lábait összekulcsolva a széken. Roset már nem a helyzet, hanem a fiúról szóló gondolatai hozták zavarba. Tekintettét nem tudta levenni az enyhén kockás hasról és az oldalán lévő hosszú hegről.Mikor már elég bátorságot gyűjtött ,hogy rákérdezzen a heg keletkezésére Cor lépett be az ajtón szorosan mögötte pedig egy srác.

• ·         Ti meg milyen vadmacskát szedtetek össze? Anyám milyen jó melleid vannak .10-ből 9 pontot adok neked ,de csak azért ,mert nincsenek tetkóid –Rose vörössége vetekedett volna egy garnéláéval. A szőke srác vizslató szeme útján az összes porcikája életre kelt és különös sóvárgás fogta el elnyomva zavarát.

• ·         Ry kérlek finomabban fogalmazz!-kérte Axel Ry-t.

• ·         Miért?-vonta meg vállait.

• ·         Azért, mert nem lesz annyi ideig köztünk ,hogy … - megköszörültek Cor a torkát-hogy lefeküdj vele  .

• ·         Fogadunk?- elszánt tekintettel nézett végig ismét Rosemarien

• ·         Ry ő Rosemarie – világosította fel tudatlan barátját Axel. Ry szemei elkerekedtek és kérdőn nézett Axra, aki csak bólintott –igen az a Rosemarie

• ·         Na-dobta tetováló filceit Cor Ry fele –pingáld ki a kiscsajt még elkészülök.-Rose már a gondolattól is rosszul volt ,hogy a két fiúval kell maradni .

• ·         Mi a kedvenc filmed,állatod,zenekarod vagy énekesed? –záporozta kérdésekkel a lányt Ry ,miután Cornélia eltűnt a fürdőszoba ajtaja mögött.

• ·         Legenda vagyok ,tigris,nincs és nincs-fogta rövidre válaszait .

• ·         Na akkor –fújta ki a levegőt Ry miközben leült egy székre-a nyakadra rajzolok egy csillagot.

• ·         Ne csillagot-vágott a mondat közepébe-inkább végtelen jelet

• ·         Ilyenre gondoltál ? - mutatta csuklóját Rosemarie fele, aki csak némán bólintott –Oké ,meg még gondoltam egy tigriskarmolás nyomra a felkarodon aaaand  egy Avenged sevenfold feliratot az alkarodra- húzta végig ujjait a lány selymes bőrén.

• ·         Mit jelent az Avanged Sevenfold?

• ·         Az egy nagyon jó zenekar…várj mutatok egy számot tőlük-hátsó zsebéből előkapta ütött-kopott mp4 lejátszóját és benyomta rajta  a Welcome to the family című számot és közben nekikezdett az alakzatok megrajzolásának. A szám ami ment felpezsdítette  és ellazította Roset és csak ekkor tűnt fel neki ,hogy Axel is eltűnt a szobából. A tetkók hamar készen lettek.

• ·         Tetszenek? –kérdezte csillogó szemekkel Ry.

• ·         Nagyon jók –válaszolta,talán most először magabiztosan Rose.

• ·         Akkor nem bánod, ha a banda monogramját rád írom még ide?- csúsztatta végig ujjait Rose belső combján egészen a szoknyája alá. Rosemarie egy kicsit megijedt a srác közeledésétől és ellökte a kezét.

• ·         Csak férjen ki a szoknya széléig

• ·         Értettem kisasszony - mondta pimasz mosoly kíséretében Ry .Mire végezte Axel is csatlakozott hozzájuk.

• ·         Mi van haver kielégült fejed van –kötözködött Axellal

• ·         Neked viszont nincs –vágott vissza .Rose még mindig Ry érintésének hatása alatt volt és még a fiúk egymással csipkelődtek ő saját kis álomvilágának új tégláit helyezte le. Cornélia is visszatért a fürdőből egy fekete,a derekánál három kis csíkba kivágott estélyi ruhában .A ruha mély dekoltázsa felfedte az oda tetovált ,Rose számára ismeretlen fekete autót. Szőke haja loknikba hullott a vállára és eddigi barna szemeit most kék kontaktlencsék fedték el. Ajkain sötétkék rúzs pihent, ami jól illet a kék alapon ezüstösen csillogó szemfestékéhez.

• ·         Szűz anyám hova lett Lina? –törte meg a csendet Ry

• ·         Hülye gyerek –nevette el magát Axe

• ·         Figyi Cor, ha esetleg megunnád, Axelt én szívesen leszek a barátod.

• ·         Te Ryan meg akarsz halni? –kérdezte kissé ingerülten Axel

• ·         Na, akkor a terv –terelte a témát Cornélia-Ry meg Rose megy a régi verdával és eljátsszátok ,hogy jártok egymással.

~Pár perccel később az utcán~

A város természetellenes fényárban úszott, ahogy lámpák ezrei megvilágították az utat.A kocsik egymás után érkeztek a megbeszélt parkolóba. Axel kiszállt , kisegítette Cornéliát és bevárták Ryanékat. Minden szem rájuk szegeződött az új ember láttán .

• ·         Hé Cor ki az a kis csinibaba Ryan mellett? Nem megmondtuk, hogy csak ti?-lépett elő egy kopaszra nyírt fejű a 20 éveinek végén járó férfi, aki a másik csapatnak volt a szerelője.

• ·         Ő is csapat tag, és ha nem tetszik, akkor le lehet fújni a versenyt.

• ·         Na jó akkor ne is húzzuk tovább az időt .Sofőröket kérnénk a volán mögé és kezdődjék a verseny. Az útvonal a szokásos a tétek pedig úgy szintén. A fogadásokat nálam lehet megtenni –lépett elő a Blanck banda vezére akit mindenki csak Z néven ismert .

• ·         Teszek 10.000 FT-t Axelra és 5.000 Ft-t Ryanre-nyomta Z markába Cornélia  a pénzt miközben a férfi fekete szemeibe nézett

• ·         Ennyire biztos vagy a dolgodba?-kérdezte tőle alig halhatóan Z

• ·         Bízok a kocsiimban a sofőrökről meg nem is beszélve-mosolygott kacéran a 30-as éveinek elején járó vezérre. Eközben Axel és Ryan már visszaült a kocsiba Rose pedig szabad prédává vált. Mielőtt még bármi gond adódhatott volna ebből Cor már mellette is termett és felvezette őt egy épület tetejére ahonnan tökéletes kilátás nyílt az egész pályára .

Ahhoz ,hogy eljöjjön a holnap el kell múlnia egy éjszakának 1/2

,,Megtanultam mi az a félelem.Nem kellett hozzá,több ,mint fél nap apuci oltalmazó tekintete nélkül és a kis hajszálvékony üveggömb ami körülvett megrepedt ,majd darabjaira hullott."

(Rosemaire)

A Nap már megtette útjának felét az égen mikor Axel végzett az iskolában.A kapu előtt egy AudiA4-es állt. Mindenki tudta ,hogy az a kocsi Rosemarie-ért jött .Axel ajka kaján mosolya húzódott és elsétált a kocsi mellett. A két gozzila aki benn ült feleslegesen várt,mert Rosee az Ezüst vér banda vendégszeretetét élvezte .A kis cellaszerű pincébe egy-két napsugár szökött be felmelegítve Rosee hideg bőrét. A legérdekesebb elfoglaltság, amit itt tudod csinálni az az volt, hogy összeszámolta hány bogárral,pókkal és rágcsálóval van összezárva. Unottan feküdt el átmeneti ágyán és hosszú barna hajával kezdett el szórakozni. Már ötödszörre fonta be és bontotta ki sikeresen összekócolva haját mikor a zárba egy kulcs kattant és kinyílt. A pillanat tört része alatt ült fel és kíváncsian mérte fel a számára ismeretlen srácot:

• ·         Te nem Tom vagy-csúszott ki szájából a legelső gondolata. A fiú kék tekintete perzselte a lány halványbarna bőrét.

• ·         Be kell érned velem, amíg Tom a dolgát, végzi .

• ·         Úgy se volt valami érdekes társaság.A nevem Rose

• ·         Tudom-vágta rá ridegen Axel és leült a horgász székre, amit még Tom nyomott a kezébe

• ·         Téged ,hogy hívnak?

• ·         Nem tartozik rád

A lánynak hamar leesett, hogy nincs barátkozós kedvébe új ,,cellatársa”.Értelmetlen csacsogásba kezdett vágyairól,álmairól ,korlátjairól és céljairól. Mikor kimerítette a témát belekezdett szomorú történetébe, hogy mennyire féltik stb….Axel örült ,mert ha valamiben igazán jó volt az a kocsi lopás és a hallgatás..Nem értette ,hogy Rosemarie miért hisztizik .Ő apja elvesztése után bármit megadott volna pár féltő szóért vagy a biztonságérzetért,de apja holtteste szinte még ki sem hűlt mikor az ajtóba megjelent Tom és közölte a családdal ,hogy két választásuk van.

• ·         Hé figyelsz te rám? –zökkentette vissza a valóságba Rose hangja . Axel két ujjával megdörzsölte orrnyergét és kettő nagyot pislogott.

• ·         Persze ,hogy figyelek.

• ·         Akkor válaszolnál a kérdésemre?

• ·         Milyen…-mielőtt visszakérdezhetett volna újra lövések zaja törte meg a csendes,nyugodt környezetet. Axel felpattant és szélsebesen a vasajtóhoz sietett előrántva fegyverét.  –Maradj itt –suttogta,de hangja így is magabiztosnak és parancsolónak hatott .

• ·         Nem mintha el tudnák menni innen- zörgette meg láncát védence. Axel odadobta neki a lánc kulcsát.

• ·         Ha nem én vagy Tom jönnénk vissza…akkor fuss el. Rosemariet megrémítette, hogy az előbb még oly nyugodtságról sugárzó szempárba, most mélyről fakadó düh és elszántság tombolt.Némán bólintott és a fiú már el is tűnt az jtó mögött. Lépteit még hallotta egy darabig ,de aztán teljesen magára maradt kétségeivel és egy számára ismeretlen érzéssel.Axel egy macska ügyességével és egy gepárd gyorsaságával jutott el a pincétől egészen a dolgozószobáig .A dolgozószoba volt a több ,mint ötven kamera központja. Minden egyes képernyőt alaposan megvizsgált. Tom jól kiképzett és imádott kutyái a kertkülönböző területein hevertek holtan,de magát a férfit nem látta, sehol ami ebben a helyzetben jó hírnek számított. Zsebében rezegni kezdett nem éppen új mobilja. Elővette és a törött képernyőn keresztül elolvasta a rövid ,de annál célratörőbb üzenetet

,,A lányt juttasd ki innen. Majd este beszélünk /TOM/”

Leérve a pincébe a lány ott tartózkodásáról már csak az ágy és az étel árulkodott. Idegesen nézett körbe a szobában, de sehol senkit se látott.Csupasz tarkóján meleg lélegzett páráját érezte. Hirtelen megfordult maga elé tartva fegyverét. Rosemarie kitágult pupillákkal, megakadt lélegzettel nézte a mellkasának nyomódó pisztolycsövet,de még sem ettől, hanem Axel tekintetétől ijedt meg :

• ·         Bocsi –hebegte . Axel összeszorított fogai közt préselte ki mondanivalóját.

• ·         Kövess! –megragadta a lány karját s maga után kezdte húzni.A fiú rutinos,csendes léptei mellett ,Rosemarie-é hangosak és esetlenek voltak. –Halkabban - sziszegte hátrafordulva a srác.Beérve a garázsba beültek a kocsiba. Rose hátra Axel pedig értelem szerűen előre ült. Elsőre beindította a kocsit és a nyitott garázsajtón keresztül rátért a macskakővel kirakott útra, ami a főkapuhoz vezetett. Ahogy sejtette a főkaput egy fekete öltönyös, kopasz ember állta el.Axel nem fékezett ,inkább tövig nyomta a gázt.Az ipse még az utolsó utáni pillanatba se mutatta jelét ,hogy el fog ugrani. Fegyverével többször is a kocsira lőtt, de mindhiába, mert az golyóálló volt. A férfi több mint 100 kilója hangos puffanással érkezett a motorháztetőre ahonnan tovább csúszott a tetejére, majd a csomagtartó fedelén át távozott. Rose puha szája elé kapta kezeit, elfojtva ezzel a tettel sikolyát.Szemébe könnyek hada gyülekezett és folyt le arcán keresztül folyt le combjaira. Az első kereszteződésbe balról egy fekete audi A4-es fékezés nélkül közeledett feléjük. Axel egy autóversenyzőt megszégyenítő módon kerülte ki a veszélyt,viszont Rose nem volt felkészülve  és lefejelte az ablakot. Homlokáról vörös vér kezdett csöpögni,majd összeállva egy csíkot alkotva futott lefelé arcán egészen válláig ahol egy kis foltba szélesedett. Jó másfél óra vezetés után Axel letért a főútról és egy kis erdei ösvényen folytatták útjukat. Egyszer csak a kocsi kerekei megálltak,Axel kivette a kulcsot és kiszállt. Hátrament, kinyitotta Rose ajtaját és kezét nyújtotta a lány felé ,hogy kisegítse. Úrrá lett rajta az aggodalom mikor meglátta rajta a vért:

• ·         Minden oké?-kérdezte. Persze csak szét megy a fejem meg tönkrement az új pólóm –halvány mosolyra húzódott a szája.Axel megkönnyebbülten sóhajtott és mosolygott a lány válaszán.

• ·         Gyere-fogta tovább a kezét és elindult.

• ·         Hova megyünk?

• ·         Majd meglátod

~Eközben a rezidancián~

A férfi ujjai elfehéredtek, ahogyan a telefont szorította velük és teli torokból ordított a vonal túloldalán lévő munkásával:

• ·         Hogy érted azt ,hogy nem sikerült? A legjobb embereimet vitted magaddal erre a küldetésre!!!!...Nem érdekelnek a kifogások! Holnap reggelre legyen itthon sértetlenül a lányom. Remélem, nem kell elmondanom, hogy mi lesz, ha nem találom, az ágyába mire felkelek. Értve vagyok?-kinyomta telefonját s a hatalmas üvegablakhoz sétált .A naplemente és a rózsák összhangja mindig megnyugtatta egy hosszú nap után,de most csak lányát jutatták eszébe. Két öklét az üvegnek csapta és fejét lehajtotta. Az ajtaján kopogás haltszott.Rendezte vonásait és leült székébe,majd behívta ügyfelét.

~Lia műhelye~

A szegényes házak között menve Rose ráébredt, hogy számára nagynak tűnő problémái eltörpülnek ennek a negyednek a legkisebb gondja mellett is. Kissé szégyellte magát, amiért hisztizett a legújabb telefonért vagy laptopért mikor ezeknek az embereknek ételre is alig futja .Egy jobb állapotban lévő ház előtt álltak meg ahol többszöri kopogás után se nyitottak ajtót.Axellel hátra mentek ahol egy kis műhely volt. Belépve soka darabokra szedett autót és egy kocsi alól kikandikáló kék munkásruhában lévő embert pillantottak meg. Ax megkopogtatta a kék fairmont motorházát .A kopogás kétszer-háromszor visszhangzott az épület falai közt. Az autó alól egy nyakig olajos ,hosszú,zőke hajú lány bújt elő kezében csavarhúzóval. Meglátva a srácot megcsillantak mézbarna szemei és nem törődve Rose-al a fiú nyakát átkarolva hosszú, szenvedélyes csókot váltottak .

• ·         Tetszik?Ez lesz este a járgányod

• ·         Bontóstól szedted?

• ·         Aha,de már felkészítettem a kicsikét a versenyre .Már csak le kell fújnom feketére és minden klappol .

• ·         És a másikkal mi lesz?

• ·         Azzal Ry indul majd így dupla esély van a pénz megnyerésére.

• ·          Látom izgatott vagy

• ·         Aha, nagyon - törölte meg kezeit Lia –Ki ez a csaj ?-bökött fejével Rose fele .

• ·         Ő Rosemarie és valami emberi külsőt kéne varázsolnod neki az esti versenyre.

• ·         Csak nem le akarsz cserélni Nagyfiú?-vonta fel kérdőn egyik szemöldökét Lia ,de nem bírta tovább és elnevette magát

• ·         Téged?! Soha …bár ha jobban megnézem –ment bele a játékba Axel és fejét Rose fele fordította aki már nem csak a vértől volt vörös.Lia megfogta Axel állát és újra maga felé fordította barátja arcát

• ·         Ha jobban megnézed akkor…?-kérdezte félig suttogva ,mintha attól félne ,hogy valaki meghallja .A srác válasz helyett megcsókolta barátnőjét.Kezeit a lány derekáról feneke alá csúsztatta és kissé megemelve felültette őt a motorháztetőre. Rosee zavartan nézett hol ide,hol oda .

• ·         Hé-finomann hátrébb tolta barátját Lia-Még sok munkám van az utódommal-célzott a zavartan álló lányra.Axel is Rosera nézett és sóhajtott egyet.

• ·         Oké .Felhívom Tomot addig Rose fürödjön meg …

• ·         Aztán meg te fogsz fürödni ,mert véres lettél –vágott a fiú mondandójába Lia,majd  Axel ajkára egy lágy,szűzies csókot adott.

• ·         Te is jössz majd fürdeni velem? –mosolygott pimaszul

• ·         Laters-suttogta,leugrott a motorháztetőről és elment Rose mellett-Gyere!-de az ajtóba megtorpant és visszafordult-Tetkókat is csináljak neki?

• ·         Aha-vágta rá Axel

• ·         Ne –tiltakozott a kérdés hallatán Rosemarie,majd eltűntek Axel szemei elöl a kis úton.