Ahhoz ,hogy eljöjjön a holnap el kell múlnia egy éjszakának 1/2

,,Megtanultam mi az a félelem.Nem kellett hozzá,több ,mint fél nap apuci oltalmazó tekintete nélkül és a kis hajszálvékony üveggömb ami körülvett megrepedt ,majd darabjaira hullott."

(Rosemaire)

A Nap már megtette útjának felét az égen mikor Axel végzett az iskolában.A kapu előtt egy AudiA4-es állt. Mindenki tudta ,hogy az a kocsi Rosemarie-ért jött .Axel ajka kaján mosolya húzódott és elsétált a kocsi mellett. A két gozzila aki benn ült feleslegesen várt,mert Rosee az Ezüst vér banda vendégszeretetét élvezte .A kis cellaszerű pincébe egy-két napsugár szökött be felmelegítve Rosee hideg bőrét. A legérdekesebb elfoglaltság, amit itt tudod csinálni az az volt, hogy összeszámolta hány bogárral,pókkal és rágcsálóval van összezárva. Unottan feküdt el átmeneti ágyán és hosszú barna hajával kezdett el szórakozni. Már ötödszörre fonta be és bontotta ki sikeresen összekócolva haját mikor a zárba egy kulcs kattant és kinyílt. A pillanat tört része alatt ült fel és kíváncsian mérte fel a számára ismeretlen srácot:

• ·         Te nem Tom vagy-csúszott ki szájából a legelső gondolata. A fiú kék tekintete perzselte a lány halványbarna bőrét.

• ·         Be kell érned velem, amíg Tom a dolgát, végzi .

• ·         Úgy se volt valami érdekes társaság.A nevem Rose

• ·         Tudom-vágta rá ridegen Axel és leült a horgász székre, amit még Tom nyomott a kezébe

• ·         Téged ,hogy hívnak?

• ·         Nem tartozik rád

A lánynak hamar leesett, hogy nincs barátkozós kedvébe új ,,cellatársa”.Értelmetlen csacsogásba kezdett vágyairól,álmairól ,korlátjairól és céljairól. Mikor kimerítette a témát belekezdett szomorú történetébe, hogy mennyire féltik stb….Axel örült ,mert ha valamiben igazán jó volt az a kocsi lopás és a hallgatás..Nem értette ,hogy Rosemarie miért hisztizik .Ő apja elvesztése után bármit megadott volna pár féltő szóért vagy a biztonságérzetért,de apja holtteste szinte még ki sem hűlt mikor az ajtóba megjelent Tom és közölte a családdal ,hogy két választásuk van.

• ·         Hé figyelsz te rám? –zökkentette vissza a valóságba Rose hangja . Axel két ujjával megdörzsölte orrnyergét és kettő nagyot pislogott.

• ·         Persze ,hogy figyelek.

• ·         Akkor válaszolnál a kérdésemre?

• ·         Milyen…-mielőtt visszakérdezhetett volna újra lövések zaja törte meg a csendes,nyugodt környezetet. Axel felpattant és szélsebesen a vasajtóhoz sietett előrántva fegyverét.  –Maradj itt –suttogta,de hangja így is magabiztosnak és parancsolónak hatott .

• ·         Nem mintha el tudnák menni innen- zörgette meg láncát védence. Axel odadobta neki a lánc kulcsát.

• ·         Ha nem én vagy Tom jönnénk vissza…akkor fuss el. Rosemariet megrémítette, hogy az előbb még oly nyugodtságról sugárzó szempárba, most mélyről fakadó düh és elszántság tombolt.Némán bólintott és a fiú már el is tűnt az jtó mögött. Lépteit még hallotta egy darabig ,de aztán teljesen magára maradt kétségeivel és egy számára ismeretlen érzéssel.Axel egy macska ügyességével és egy gepárd gyorsaságával jutott el a pincétől egészen a dolgozószobáig .A dolgozószoba volt a több ,mint ötven kamera központja. Minden egyes képernyőt alaposan megvizsgált. Tom jól kiképzett és imádott kutyái a kertkülönböző területein hevertek holtan,de magát a férfit nem látta, sehol ami ebben a helyzetben jó hírnek számított. Zsebében rezegni kezdett nem éppen új mobilja. Elővette és a törött képernyőn keresztül elolvasta a rövid ,de annál célratörőbb üzenetet

,,A lányt juttasd ki innen. Majd este beszélünk /TOM/”

Leérve a pincébe a lány ott tartózkodásáról már csak az ágy és az étel árulkodott. Idegesen nézett körbe a szobában, de sehol senkit se látott.Csupasz tarkóján meleg lélegzett páráját érezte. Hirtelen megfordult maga elé tartva fegyverét. Rosemarie kitágult pupillákkal, megakadt lélegzettel nézte a mellkasának nyomódó pisztolycsövet,de még sem ettől, hanem Axel tekintetétől ijedt meg :

• ·         Bocsi –hebegte . Axel összeszorított fogai közt préselte ki mondanivalóját.

• ·         Kövess! –megragadta a lány karját s maga után kezdte húzni.A fiú rutinos,csendes léptei mellett ,Rosemarie-é hangosak és esetlenek voltak. –Halkabban - sziszegte hátrafordulva a srác.Beérve a garázsba beültek a kocsiba. Rose hátra Axel pedig értelem szerűen előre ült. Elsőre beindította a kocsit és a nyitott garázsajtón keresztül rátért a macskakővel kirakott útra, ami a főkapuhoz vezetett. Ahogy sejtette a főkaput egy fekete öltönyös, kopasz ember állta el.Axel nem fékezett ,inkább tövig nyomta a gázt.Az ipse még az utolsó utáni pillanatba se mutatta jelét ,hogy el fog ugrani. Fegyverével többször is a kocsira lőtt, de mindhiába, mert az golyóálló volt. A férfi több mint 100 kilója hangos puffanással érkezett a motorháztetőre ahonnan tovább csúszott a tetejére, majd a csomagtartó fedelén át távozott. Rose puha szája elé kapta kezeit, elfojtva ezzel a tettel sikolyát.Szemébe könnyek hada gyülekezett és folyt le arcán keresztül folyt le combjaira. Az első kereszteződésbe balról egy fekete audi A4-es fékezés nélkül közeledett feléjük. Axel egy autóversenyzőt megszégyenítő módon kerülte ki a veszélyt,viszont Rose nem volt felkészülve  és lefejelte az ablakot. Homlokáról vörös vér kezdett csöpögni,majd összeállva egy csíkot alkotva futott lefelé arcán egészen válláig ahol egy kis foltba szélesedett. Jó másfél óra vezetés után Axel letért a főútról és egy kis erdei ösvényen folytatták útjukat. Egyszer csak a kocsi kerekei megálltak,Axel kivette a kulcsot és kiszállt. Hátrament, kinyitotta Rose ajtaját és kezét nyújtotta a lány felé ,hogy kisegítse. Úrrá lett rajta az aggodalom mikor meglátta rajta a vért:

• ·         Minden oké?-kérdezte. Persze csak szét megy a fejem meg tönkrement az új pólóm –halvány mosolyra húzódott a szája.Axel megkönnyebbülten sóhajtott és mosolygott a lány válaszán.

• ·         Gyere-fogta tovább a kezét és elindult.

• ·         Hova megyünk?

• ·         Majd meglátod

~Eközben a rezidancián~

A férfi ujjai elfehéredtek, ahogyan a telefont szorította velük és teli torokból ordított a vonal túloldalán lévő munkásával:

• ·         Hogy érted azt ,hogy nem sikerült? A legjobb embereimet vitted magaddal erre a küldetésre!!!!...Nem érdekelnek a kifogások! Holnap reggelre legyen itthon sértetlenül a lányom. Remélem, nem kell elmondanom, hogy mi lesz, ha nem találom, az ágyába mire felkelek. Értve vagyok?-kinyomta telefonját s a hatalmas üvegablakhoz sétált .A naplemente és a rózsák összhangja mindig megnyugtatta egy hosszú nap után,de most csak lányát jutatták eszébe. Két öklét az üvegnek csapta és fejét lehajtotta. Az ajtaján kopogás haltszott.Rendezte vonásait és leült székébe,majd behívta ügyfelét.

~Lia műhelye~

A szegényes házak között menve Rose ráébredt, hogy számára nagynak tűnő problémái eltörpülnek ennek a negyednek a legkisebb gondja mellett is. Kissé szégyellte magát, amiért hisztizett a legújabb telefonért vagy laptopért mikor ezeknek az embereknek ételre is alig futja .Egy jobb állapotban lévő ház előtt álltak meg ahol többszöri kopogás után se nyitottak ajtót.Axellel hátra mentek ahol egy kis műhely volt. Belépve soka darabokra szedett autót és egy kocsi alól kikandikáló kék munkásruhában lévő embert pillantottak meg. Ax megkopogtatta a kék fairmont motorházát .A kopogás kétszer-háromszor visszhangzott az épület falai közt. Az autó alól egy nyakig olajos ,hosszú,zőke hajú lány bújt elő kezében csavarhúzóval. Meglátva a srácot megcsillantak mézbarna szemei és nem törődve Rose-al a fiú nyakát átkarolva hosszú, szenvedélyes csókot váltottak .

• ·         Tetszik?Ez lesz este a járgányod

• ·         Bontóstól szedted?

• ·         Aha,de már felkészítettem a kicsikét a versenyre .Már csak le kell fújnom feketére és minden klappol .

• ·         És a másikkal mi lesz?

• ·         Azzal Ry indul majd így dupla esély van a pénz megnyerésére.

• ·          Látom izgatott vagy

• ·         Aha, nagyon - törölte meg kezeit Lia –Ki ez a csaj ?-bökött fejével Rose fele .

• ·         Ő Rosemarie és valami emberi külsőt kéne varázsolnod neki az esti versenyre.

• ·         Csak nem le akarsz cserélni Nagyfiú?-vonta fel kérdőn egyik szemöldökét Lia ,de nem bírta tovább és elnevette magát

• ·         Téged?! Soha …bár ha jobban megnézem –ment bele a játékba Axel és fejét Rose fele fordította aki már nem csak a vértől volt vörös.Lia megfogta Axel állát és újra maga felé fordította barátja arcát

• ·         Ha jobban megnézed akkor…?-kérdezte félig suttogva ,mintha attól félne ,hogy valaki meghallja .A srác válasz helyett megcsókolta barátnőjét.Kezeit a lány derekáról feneke alá csúsztatta és kissé megemelve felültette őt a motorháztetőre. Rosee zavartan nézett hol ide,hol oda .

• ·         Hé-finomann hátrébb tolta barátját Lia-Még sok munkám van az utódommal-célzott a zavartan álló lányra.Axel is Rosera nézett és sóhajtott egyet.

• ·         Oké .Felhívom Tomot addig Rose fürödjön meg …

• ·         Aztán meg te fogsz fürödni ,mert véres lettél –vágott a fiú mondandójába Lia,majd  Axel ajkára egy lágy,szűzies csókot adott.

• ·         Te is jössz majd fürdeni velem? –mosolygott pimaszul

• ·         Laters-suttogta,leugrott a motorháztetőről és elment Rose mellett-Gyere!-de az ajtóba megtorpant és visszafordult-Tetkókat is csináljak neki?

• ·         Aha-vágta rá Axel

• ·         Ne –tiltakozott a kérdés hallatán Rosemarie,majd eltűntek Axel szemei elöl a kis úton.